Memóriazavarok

Megesik, hogy hirtelen nem jut eszünkbe egy kifejezés, vagy találkozunk valakivel, de nem emlékezünk a nevére. Túlhajszolt életünknek ez velejárója, ha azonban ez gyakran előfordul és más tünetek is kísérik (például szédülés), érdemes orvoshoz fordulni.

A memória, azaz a megjegyző emlékezés segítségével vagyunk képesek a környezetünkből érkező információkat megjegyezni és később újra feleleveníteni. A tanulás folyamata során memóriánk kapacitásának függvénye, hogy mekkora mennyiségű anyagot és milyen gyorsan tudunk megtanulni. Általában az életkor növekedésével ez a kapacitás csökken, de ez nem feltétlenül szükségszerű. Számos betegség, vagy annak szövődménye ronthatja a memóriát, ugyanakkor tudatosan meg is védhetjük.
A megjegyző emlékezés zavara általában az idegrendszer valamilyen sérüléséhez vagy fejletlenségéhez köthető, de gyakori következménye az agyi érelmeszesedésnek vagy a krónikus alkoholfogyasztásnak is.
A memória zavara fokozódó feledékenységgel jár. Agyunk folyamatosan szelektál olyan adatokat, amelyekre nincs állandóan szükségünk, ha azonban a feledékenység túllép egy bizonyos mértéket, az már kórosnak tekinthető. Az egészséges ember feledékenysége nem változik, míg kóros esetben az idő múlásával súlyosabbá és egyre kiterjedtebbé válik.

Mi okozza a memóriazavart?

Az időskori feledékenység az egész szervezetet érintő biológiai változásokra vezethető vissza. Az öregedés folyamán a véredények rugalmatlanná válása és beszűkülése miatt csökken a szervek és a szövetek vérellátottsága, amire a legérzékenyebben az agy reagál.
A memóriazavarnak az agy vérellátási zavarain túl más okai is lehetnek, például egyes betegségek (pl. Alzheimer-kór), túlzott alkoholfogyasztás, lelki problémák (pl. depresszió), de bizonyos gyógyszerek szedése (altató- és nyugtatószerek) is okozhatja.

Milyen tünetekkel jár a memóriazavar?

A memóriazavar súlyosságától függően a tünetek is igen változóak lehetnek. Kisfokú zavar esetén az illető elfelejti, hova tette megszokott használati tárgyait, elfelejt korábban jól ismert neveket, kifejezéseket. Enyhe szellemi hanyatlás jele lehet, ha valaki könnyen eltéved ismeretlen helyen, egy elolvasott szövegből viszonylag kevés dologra emlékezik vissza, nehezen jegyez meg új neveket, kifejezéseket, a közelmúltban történtekre nem emlékezik vissza tisztán. Az önkontroll hiánya a betegség velejárója, a beteg saját maga sokszor nem érzékeli ezeket a problémákat, környezetének viszont egyre szembetűnőbbek.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha tartósan több is fennáll az alábbi tünetek közül, feltétlenül javasolt a háziorvos, illetve szakorvos (neurológus, pszichiáter) véleményét kérni:

  • Memóriazavar
  • Nehézség a mindennapi tevékenységekben
  • Nyelvi kifejezés zavara
  • Időbeli és térbeli tájékozódási zavar
  • Hibás vagy csökkent ítélőképesség
  • A figyelem hanyatlása
  • Tárgyak rossz helyre tétele
  • Hangulati vagy viselkedésbeli változás
  • Személyiségváltozás
  • A kezdeményezőkészség elvesztése
Hogyan tarthatjuk meg szellemi frissességünket?

A kor előrehaladtával minden szervrendszer, így az idegrendszer is veszít korábbi aktivitásából, ugyanakkor nem törvényszerű időskorban a memóriazavarok jelentkezése. Magas életkort megélt ember is lehet szellemileg teljesen friss. Ennek megőrzésében sokat segíthet az agytorna: rejtvényfejtéssel, memóriagyakorlatokkal, tanulással karbantarthatjuk emlékezőképességünket.